Néhányan kifogásolják, hogy sok előadó, spirituális tanító vagy segítő pénzért tart előadást, illetve pénzt kér a tanácsadásért.
Elfogadható-e, hogy valaki pénzért próbál segíteni az embereknek? Mennyire lehet önzetlen így, hogy hasznot húz az előadásaiból, a kiadott könyveiből vagy a hanganyagaiból? Etikus ez egyáltalán?
Gondoljunk csak bele egy kicsit jobban!
Sok tanítónak az egyetlen tevékenysége, hogy könyvet ír, előadásokat tart, szerepel. Nincs másik munkahelye. Neki éhen kellene halnia azért, hogy Te fejlődhess? Mindenki pénzből él. Az okos tanácsaiért ugyanúgy nem fog kenyeret kapni a boltban, ahogy Te sem. Azért, mert segítő szakmát választott, még neki is szüksége van pénzre. Nem gondolod, hogy inkább becsülni kellene őt azért, hogy olyan szakmát választott, amivel segíthet az embereknek? Akkor az ápolók sem érdemlik meg a pénzt az alapján? És a lélekgyógyászok?
És mi van azokkal, akik csak kedvtelésből, elhivatottságból végzik ezt a tevékenységet?
Ha valakinek van egyéb jövedelme, de még a munkája mellett időt, energiát szán arra, hogy közösséget építsen, hogy hasznos dolgokat osszon meg és próbálja az embereket pozitív irányba fordítani, az nem kérhet érte semmit? Attól elvárható, hogy ingyen és bérmentve fordítsa erre a szabadidejét, amit tölthetne a gyerekeivel, a családjával, vagy akár a hobbijaival is?
Ne legyünk már ennyire önzőek, emberek! Ez nem való az ilyen pozitív életszemlélethez, amit itt igyekszünk elsajátítani.
Ha valaki segíteni akar nekünk, azért hálásnak kellene lennünk. Ja, hogy ő is meg szeretne élni valamiből, azon pedig nem kellene csodálkozni! Inkább a 27%-os Áfán spórolnék, mint olyasvalakin, aki azért dolgozik, hogy nekem segítsen!
